A levegő páratartalma nagyon fontos tényező, korrekt mérése lényegesen egyszerűbb, mint a talaj nedvességtartalmának meghatározása. A legtöbb szobai időjárás-előrejelzőben a higrométer is megtalálható, ami mutatja a belső tér páratartalmát.

Szobanövények ápolási útmutatójában gyakran olvashatjuk, hogy rendszeresen párásítsunk, mert a növény nem szereti a fűtött szoba száraz levegőjét. Igen, de mit is jelent a páratartalom, milyen magas legyen, és hogyan párásítsunk a legegyszerűbben?

A levegő páratartalmát relatív páratartalomként mérjük, a 0% a teljesen száraz levegőt jelenti, a 100% pedig a párával teljesen telített levegőt jelzi. Nálunk erősen ködös időben fordul elő közel 100% páratartalom. Az emberek számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, ezt kellemesnek érezzük a lakásban és egészségünk szempontjából is kedvező. A túl alacsony páratartalom mind az embereknek, mind a növényeknek egészségtelen és kiszáradáshoz vezethet. Az embereknél ezt a szájszárazság, torokkaparás, köhögés, a növényeknél leveleik lankadása jelzi. A túl párás levegőben könnyebben terjednek a kórokozók, mint pl. az atka (por-, takácsatka) és a gomba (penészgomba).
A lakás páratartalmának emelésében a növények is segítségünkre vannak, leveleiken található légzőnyílásukon keresztül széndioxidot és oxigént vesznek fel és párologtatnak. Minél magasabb a környezet páratartalma, annál kevesebb vizet párologtatnak a növények. Ha alacsony a páratartalom, a növény rövid idő alatt is jelentős mennyiségű vizet párologtat el.
A növények számára kedvező páratartalmat már nem lehet általánosan meghatározni, a száraz levegőt kedvelő kaktuszok kb. 40% páratartalmat kívánnak. A trópusi esőerdőkből származó növények pedig lényegesen magasabb páratartalmú környezetben érzik jól magukat.


Közepes páratartalomnak a 60% körüli értéket tekintjük, amelyet majdnem minden szobanövényünk jól tolerál. Ha nem ismerjük növényünk igényét, általános szabályként a következőkhöz igazodhatunk: minél vékonyabb, lágyabb egy növény levele, annál magasabb páratartalmat igényel; a vastag, húsos, bőrszerű levélzetű növények jobban tűrik a száraz levegőt. Ha nem tudjuk a magasabb páratartalmat kedvelő növényünk környezetében emelni a páratartalmat, a növényt gyakrabban kell locsolni, mivel az alacsony páratartalmat a növény erőteljes párologtatással ellensúlyozza. A barna levélcsúcs gyakran a száraz levegő jele. A fűtési szezonban fokozottan ügyelnünk kell a levegő páratartalmára, különösen a fűtőtestek közelében.
A levegőben lévő páramennyiséget a hőmérséklet növelésével együtt növelni kell, ha a relatív páratartalmat tartani akarjuk. Tehát ugyanakkora relatív páratartalomnál a levegő több párát tartalmaz 20ºC-on, mint 10º C-on. A teljes szoba páratartalmát tartósan megváltoztatni nem egyszerű, de növényeink környezetében tudjuk módosítani.
Elsőre mindenkinek a vízpára permetezése jut az eszébe. Ha elég finom porlasztású a kézi permetszóró flakonunk, jó megoldás lehet. Előnye, hogy alkalmanként erősebben is növelhetjük a páratartalmat. Hátránya, hogy rendszeresen meg kell ismételnünk a műveletet. Például télen a fűtőtest közelébe állított lepkeorchideák napi, nagyon száraz szobában akár napi kétszeri permetezést kívánnak. Lehetőleg délelőtt permetezzünk így vizet, hogy a délelőtti napsütésben, illetve a napközbeni fűtéssel száradjon meg a növény. Vigyázzunk azonban, mert a levélre ülő vízcsepp tűző napon perzselést okozhat a levélen. Nem használhatunk kemény csapvizet, mert az cseppeket hagy a növény levelein, de a bútoron, ablakon is. Lágy víz használatával elkerülhetjük ezt a problémát. A növények általában nem szeretik, ha virágukra is vízpermet kerül, ezért óvatosan permetezgessünk. Emeli a környezet páratartalmát, ha a növények mellé vízzel teli tálkát helyezünk.
Ha növényeink ültetőedényét vízzel töltött tálcára állítjuk, hosszabb időre biztosítjuk a nedves mikroklímát. A növények gyökerei azonban ne érjenek a vízbe, mert ez könnyen gyökérrothadáshoz vezethet. Állítsuk a cserepet kavicsokra, és időnként öblítsük át a kavicsokat, tálcát, hogy a víz algásodását megelőzzük. Ha a vizes tálca átmérője megegyezik a növény levélzetének átmérőjével, a teljes levélzetet éri a lassan párolgó víz jótékony hatása.
Több növény csoportba rendezésével sajátos mikroklímát alakítanak ki a növények. Ha még így is alacsony a páratartalom, vagy erre nincs megfelelő helyünk, más megoldást kell találnunk. Teraszokon, télikertekben a kövezet nedvesítésével növelhetjük a levegő páratartalmát. A páratartalomra nagyon kényes növényeket állítsuk üvegfalú terráriumba, így a növény ültetőközegéből elpárolgó víz biztosítja a megfelelő páratartalmat, a szellőztetésről azonban gondoskodnunk kell.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!