A szamóca igényes növény, jó vízgazdálkodású talajon rendszeres tápanyag-utánpótlás mellett lesz bőséges és jó minőségű a termés. A napos, szellős helyet kedveli, könnyen szaporítható, a friss telepítés is hamar termőre fordul. Maximum 3 évig érdemes tartani, az évek múlásával csökken a termés mennyisége. 4-6 héttel a telepítés előtt mélyen át kell forgatni a talajt, érdemes érett trágyával javítani. Ne spóroljuk meg a munkát, ültetés után már nem tudjuk bepótolni, és erősen kihat a termés mennyiségére. A tavaszi telepítést március és május között, a nyárit augusztus és szeptember hónapokban végezzük. Csak egészséges, jól fejlett palántát ültessünk. A növényeket olyan mélyre ültessük, amilyen mélyen eredetileg a talajban voltak. Kiskertben célszerű 60-90cm sor- és 20-35 cm tőtávolságot választani, a túl sűrű ültetvényben kisebb méretűek lesznek a szamócák, és nehezebb a gondozása is. Ültetés után a növénykéknek sok vízre van szükségük, szárazabb időszakban 3-4 hétig rendszeresen öntözzünk. Ha fekete fóliával takart ágyásba ültetjük, csökken a talaj párolgása, csökken a gyomosodás. Szedéskor ne tapossuk meg a sorközöket, mert a fólia alatt nem tudjuk lazítani a talajt.
Erkélyen ládában is tarthatunk szamócát. A tavasztól a szüret végéig igen magas a szamóca tápanyagigénye. Fontos a tápanyagok aránya, a túl sok nitrogén rontja a termés minőségét és a tárolhatóságát, hiánya azonban a vegetatív fejlődést korlátozza. A foszfor a virágzást és a gyökeresedés segíti, a kálium szükséges a magas cukortartalomhoz, javítja a gyümölcs minőségét. Csak klórmentes műtrágyát használjunk!
Talán nem mindenki tudja, hogy a szamóca fogyasztása élettani szempontból is jelentős, anyagcsere-élénkítő és étvágyfokozó hatása van, alacsony energia- és magas vitamintartalom mellett.
A szüret után néhány hét elteltével kezdődik a szamóca második intenzív tápanyagfelvételi szakasza. Ebben az időszakban alakulnak ki az új oldalelágazások és megtörténik a rügydifferenciálódás, megalapozzuk a következő évi termést. Mindkét időszakban 10-14 naponta célszerű tápoldatozni, lombtrágyázni, ezáltal biztosítjuk a szamóca egyenletes tápanyagellátását.
A termőidőszak után a megtaposott sorközöket kapálással lazítsuk fel és rendszeresen gyomtalanítsuk. A termő szamócanövényekről, az oldalhajtásokat, indákat rendszeresen el kell távolítani. Ezzel növeljük a virág és a termés mennyiségét, szellősen tarjuk az ágyást. Az indák egy részét csak akkor hagyjuk meg, ha az ültetvényt újratelepítjük. Amikor a sarjnövény legyökerezett, leválasztjuk az anyanövényről.
Sajnos több betegség és kártevő is megtámadhatja a szamócát. A vírusbetegségek indanövényekkel átvihetők, csak vírusmentes növényt telepítsünk. A lisztharmatra a levelek kanalasodása utal. A botrítiszes és a fitoftórás gyümölcsrothadás erősen csökkenti a termés mennyiségét, a csapadékos időjárás kedvez a betegségek terjedésének. A fitoftórás gyümölcsrothadás talajtakarással csökkenthető, a többi betegség ellen permetezéssel védekezhetünk. A májusi cserebogár a legismertebb és legsúlyosabb kártevő. Ha a 3 évenkénti újratelepítéskor új területet jelöljünk ki a szamócának, ahol már több éve nem volt szamóca, csökkentjük a kártevőket, betegségeket, elkerüljük a talajuntságot, terméscsökkenést.
