Bár nagyon jól mutatnak, környezetünkben is szép számmal akadnak olyan mérgező növények, melyekről nem gondolnánk, hogy ártalmasak lehetnek. Érdemes vetnünk rájuk egy pillantást, hogy ne okozzanak problémát és biztonságosan csodálhassuk őket.
Mérgező növények jellemzően nemcsak a trópusi országokban vannak – akár a szomszédos réten is találkozhatunk velük, vagy a kertünkben.
Nem véletlen, hogy bizonyos növényeket körbekerítenek, mert a háziállatoknak vagy a gyerekeknek bajuk lehet tőle.
De lássuk, mely mérgező növények élnek a mi környezetünkben is, melyekkel érdemes óvatosan bánni.
1.Mérges borostyán: a szömörcefélék mérgezőek – olajos nedvességet találunk leveleiben, melynek neve urushiol. Allergiás reakciót okoz, amely a bőrt pirossá, duzzadttá és viszketővé teheti. Minden szár három kisebb száracskára ágazik, ennek alapján felismerhető. Keleten, Közép-Nyugaton és Dél-Amerikában jellemző.
2.Mérges tölgy: hasonló a borostyánhoz, de nagyobb, kerekebb levelekkel rendelkezik, ezért is nevezik tölgynek ezt a mérgező növényt. Levele napos oldalán halovány szőrök találhatók, sötétebb oldala mélyebb zöld. Amerikában nyugaton található meg leginkább. Órákba és napokba is telhet, míg a bőr reagál a mérges tölggyel való érintkezésre, vagyis az urushiol olajra. A kiütések dudorosak és hólyagosak lehetnek.
3.Szömörce: ennek a mérgező növénynek a levelei csoportosan nőnek, 7-13 levél is nőhet egy száron, míg a végén az egyik magában áll. Zöld bogyókat növeszt. Ez a fás cserje nedves, mocsaras területeken nő leginkább, szerte Amerikában. Ha megérintjük, hideg víz és nyugtató balzsam vagy testápoló segít megnyugtatni a bőrt. Keressünk fel orvost azonban, ha a kiütések az arcon vagy a nemi szervek táján jelentkeznek, ha 25 százalékát borítják a testünknek, gennyeznek, vagy ha a levelekből füstös illatot lélegeztünk be.
4 .Fehérvirágú medvetalp: gazdag, nedves talajon él, árkokban, patakok partján, gazdaságok közelében, különösen Amerikai észak-keleti részén. Ernyőszerű fehér virágzata van, mély, ráncos levelekkel. Fehér szőrszálak és lilás csíkok jellemzik a szárát. Akár 450 centiméteresre is megnő.
A mérgező növény nedve érzékennyé teszi a bőrt az ultraibolya fényre, melyek hólyagosodhatnak, éghetnek és hegek is képződhetnek rajtuk, olykor tartósan. Még a látásunkat is károsíthatja.
5. Aprócsalán: e növényen levő szőrszálak többféle kémiai anyagot is a bőrbe juttathatnak. Egyikük a hangyasav, mely olyan, mint a hangya harapása – ezért a viszketés mellett fájdalmat és allergiás reakciót is tapasztalhatunk. A mérgező növény szárai kb. 120 cm magasra nőnek, olykor elérik a 180 centimétert. A száron levő szőrökre ügyeljünk – intő jelek.
6.Vadpasztinák: durva, fűrészfog-szerű levelekkel bír, szárai kb. 60-150 cm hosszúra nőnek. Sárga virágai esernyőszerűen nőnek, mint a sárgarépa családba tartozó egyéb növények. Ha a megtört levelekből kifolyik a lé, vagy a virág a bőrünkhöz ér, a napfény hatására kiütés keletkezhet, 1-2 napon belül. Mezőkön, utak mellett, legelőkön gyakran megtaláljuk – vigyázzunk vele.
7. Mikulásvirág: bizony, ez a dekoratív virág mérgező növény! A kutyatejfélék közé sorolható, tejszerű nedve van, amely irritálhatja a bőrt. A vadpasztinákhoz vagy a medvetalphoz hasonlóan a napfény okoz kiütést, ha érintkezünk vele. Ha véletlenül megesszük egy részét – a gyerekeknél előfordul -, a száj viszketni kezd, hasmenés, hányinger következhet be, de általában nem súlyos.
