Egy új törvény sürgősségi eljárásban törli el a magánkutak kötelező engedélyeztetését és gyakorlatilag megtiltja a hatóságoknak azok ellenőrzését is. A hatásvizsgálat és szakszerű indoklás nélküli jogszabály-módosítást a zárószavazás előtti napon csempészték bele a vármegyék megnevezéseit rendező törvényjavaslatba. Az egyre súlyosbodó aszályokra tekintettel különösen felelőtlen a vízgazdálkodási törvény módosítása, mivel az az apadó vízkészleteink ellenőrizetlen, pazarló használatát ösztönözheti, továbbá veszélyezteti ivóvízbázisaink minőségét – kezdi közleményét a környezetvédelemmel foglalkozó WWF Magyarország.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosításával a vízgazdálkodásról szóló törvény kutak engedélyezéséről szóló módosítása is bekerült a jogszabályba, amit kedden el is fogadott az országgyűlés).
„A szakmai szervezetek, vízgazdálkodási szakemberek döbbenten fogadták a törvénymódosítás hírét, ami nem csak a kutak engedélyeztetését törölné el, hanem lényegében a hatósági ellenőrzéseket is megtiltaná. Semmilyen szakmai egyeztetésről nem tudunk, általánosságban elmondható, hogy a felszín alatti vizekkel foglalkozó vízügyi szakértők álláspontjával ellentétes a törvényjavaslat” – reagált a hírre a WWF Magyarország.
A szakértő kifogásolja, hogy egy tisztán technikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslatba az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt egy nappal egy ilyen fontos és ennyire speciális tárgyú érdemi módosítást csempészett bele az Orbán Viktor vezette kabinet. Azt is problémásnak tartja, hogy a módosításhoz csatolt indoklás gyakorlatilag ellentétes a vízügyi és környezetügyi ágazatok álláspontjával.
„Talán elsőre népszerű bürokráciacsökkentésnek, pénztárcakímélő intézkedésnek tűnhet a kutak engedélyeztetésének eltörlése, csakhogy elég egyetlen felelőtlen kúthasználó és máris kész a baj” – állítják a WWF szakemberei.
Azt is károsnak látják, hogy a kerti kutak létesítésével szerintük felgyorsítjuk Magyarország kiszáradását, sivatagot csinálunk a homokhátságokból. Példaként említik, hogy az ország számos területén, különösen a Duna-Tisza-közi Homokhátságon és a Nyírségben a talajvízszint jelentős csökkenése mutatható ki. Ennek összetett okai vannak, amelyek között a klímaváltozás szerepe csak egy a sok közül. De a részben települési vízhasználati, részben mezőgazdasági célra engedélyezett vagy illegális kutakból történő vízkivétel is hozzájárult a válsághoz.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
