Mivel ma már falun is egyre kisebbek a telkek, sokan pedig városban élnek, gyakran felmerül a probléma, hol termeszthetnének zöldséget, gyümölcsöt? Míg mindenki a helyhiányra panaszkodik, az udvarok nagy részében vetett, öntözött, gondosan ápolt gyepek, drágán vásárolt, sok gondoskodást igénylő, de szépségükön kívül teljesen haszontalan növények terpeszkednek. Ezek gondozása gyakran több időt, fáradtságot és pénzt igényel, mint amennyi örömet adnak.
Gyümölcsök a pihenőkertben
Amikor megtervezzük a kertünket, udvarunkat, árnyékolásként válasszunk olyan fákat, amelyek szépségük mellett termést is hoznak. Az udvar azon részére, amit rendszeresen használunk: járunk rajta, gyerekek játszanak, stb. elsősorban olyan fát válasszunk, amelynek nem hullik a gyümölcse. Így megkíméljük magunkat a széttaposott termés eltávolításával járó kellemetlenségektől, a gyerekeket sem kell attól félteni, hogy darázsba lépnek.
A mandula, mogyoró nem csak szép, de termése értékes vitamin és ásványianyag-forrás is. Tárolása sem okoz különösebb problémát. Mivel a mogyorócserje és a mandulafa, a dióval egyetemben nagy energiát hordoz, és ad le környezetének, mindenképpen érdemes belőle a pihenőkertbe ültetni, mert elősegíti a feltöltődést. A mogyoró, dió erősen árnyékol, és a frissen hullott levél gyomirtó hatású, ezért lehetőleg ne a díszgyep közepébe ültessük. Ha magasabbra metsszük, hogy beengedje a napfényt, és a lehullott leveleket gyakran összegereblyézzük, akkor nem lesz kopasz alatta a talaj. A mogyoró a kerítések mellett, vagy a telken beül térelválasztó sövényként is megfelelő.
Az alma termése kemény, és ha időben szedjük, kevés hullik le belőle, tehát ez is kerülhet a díszkertbe. Árnyéka alatt helyet kaphat a homokozó, így a gyerekek egész nap védve vannak játék közben a tűző naptól.
A birs, és a naspolya olyan későn érik, amikor már kevés friss gyümölcsöt lehet találni. A naspolyabokrok virágzáskor a kert díszei, de a terméssel megrakott bokor is igen mutatós.
A déli megyékben megél a füge is, amely az alakító metszésen kívül szintén semmilyen kezelést nem igényel. Egzotikus dísze a kertnek, a korai fajták jó körülmények között évente kétszer is teremnek.
A húsos som szintén szép fácskává fejlődik, termése pedig értékes vitaminforrás. A belőle készült lekvár felséges a vadhúsokhoz.
A szőlőt felfuttathatjuk lugasnak, amely a pihenő árnyékolására, valamint optikai térelválasztóként is szolgálhat.
Kevésbé forgalmas helyre ültethetünk egyéb gyümölcsfát: kajszibarackot, őszibarackot, szilvát, cseresznyét, meggyet, körtét. Érdemes a kevésbé igényes régi fajtákat választani, mert azok kevesebb gondozást igényelnek, ellenállóbbak a betegségekkel szemben.
A ribizli, az egres bokrai önállóan, vagy sorba ültetve díszítenek is, termést is adnak. Árnyékosabb, nedves helyen, megfelelő támrendszerre futtatva a tüske nélküli szeder és társai is bőven teremnek. A szeder, a málna azokon az árnyékos, félárnyékos, nedves helyeken érzi jól magát, ahol a legtöbb dísznövény csak sínylődik. A ribizlinek, szedernek, málnának nem csak a termését használhatjuk fel, a levelét gyógynövényként hasznosíthatjuk. Az utak melletti virágágyásban is megél a földieper.
Ritkán gondolunk a kert kialakításakor a teaként felhasználható gyümölcsfélékre: galagonya, kökény, csipkebogyó, pedig ezek többsége alkalmas sövény kialakítására. Felválthatják a drága, de szépségüktől eltekintve haszontalan és drága sövénynek való cserjéket. Aki látott már virágzó, vagy ősszel a sok piros bogyótól izzani látszó galagonyabokrot, amely még a költőket is megigézi, annak nem kell ezt bizonygatnom.
Zöldség, fűszer- és gyógynövény a pihenőkertben
A pihenőkertek többségében a gyep mellett akad virágágyás is. A virágágyás díszítő hatását kombinálhatjuk a zöldségágyás hasznával. A zöldségek, fűszer- és gyógynövények az esetek többségében kedvelik a társaságot, kifejezetten jó hatással vannak egymásra. Ezen alapul a növénytársítások öngyógyító hatása. Egyes növények elűzik a másik kártevőit, megvédik azt a betegségektől. A levendula elűzi a rózsáról a levéltetveket, a sárgarépa szagát nem kedveli a hagymalégy, a hagymáét pedig a sárgarépalégy. A sárgarépa szomszédsága jó hatással van a paradicsomra, míg a zeller megvédi a káposztaféléket a káposztalepke hernyójától. A saláta távol tartja a földibolhát a retektől, és árnyékol is, a mustár elriasztja a csigákat, a kapor elősegíti a sárgarépa kelését, és bármilyen társításban kitűnő egészségvédő hatású szomszédnövény, a kömény és a koriander nélkülözhetetlen a konyhában, társnövényként pedig javítja a burgonya ízét, stb. A körömvirág, a menta, a citromfű nemcsak mutatós, de kedvelt teanövény is. A citromfű és a menta évelő, erőteljesen szaporodik, igen igénytelen. A balkonon, teraszon fűszer- és gyógynövényekből alakíthatunk ki dézsakertet.
Bár a pihenőkert virágágyásaiban burgonyát nyilván nem fogunk termelni, de a kis helyigényű, drága, ún. primőr zöldségeket jó helykihasználással magunk is megtermelhetjük itt. A bársonyvirág virága bármilyen talajban egész évben pompázik, és a zöldségfélék számára kitűnő társnövény. Tavasszal kerülhet mellé egy sor paraj, hónapos retek, fejes saláta, zöldhagyma. Amikor ezek elfogynak, a helyükre paprikát, káposztaféléket ültethetünk. A tépősaláta maga is igen dekoratív. Ha a virágágyás fal mellett van, akkor leghátulra vethetünk futóbabot, ültethetünk, kígyóuborkát, lugasparadicsomot. Ezeket karóra vagy megfelelő támrendszerre futtatjuk, így lezárja a virágágyást, kis termőterületen nagy termést ad. A lugasparadicsom akár másfél- két méter magasra is megnő, de kacsolni, és kötözni kell. Sok vizet igényel, de meghálálja, mert 2-3 tő kielégíti egy normál család friss-paradicsom szükségletét. Célszerű a lakóépület közelébe ültetni, így a zöldségmosásra használt vizet mindjárt ki lehet locsolni rá. Szintén a hátsó sorokba kerülhet a bimbóskel, ami késő őszig friss főzelék-alapanyagot biztosít. A kert sarkába kerülhet csicsóka, amelyet ha egyszer elvetettünk, többé semmi más dolgunk nincs vele, mint minden ősszel felszedni a termését. A földben maradó gumódarabkák megfelelő mennyiségű szaporítóanyagot biztosítanak a következő évi terméshez. A növény erőteljes növekedése miatt még a tarackot is elnyomja. Készíthetünk ún. magaságyásokat és dombágyásokat is, ezzel növelve a termőterületet.
A gyep, mint házipatika
Az udvarunk füvesítésekor parkfűmagot használtunk. A fű kikelése után nem gyomláltuk a gyepet, és többnyire magasra állított késsel nyírtuk. Így hamar megjelentek a fű közt a környékünkön jellemző gyógynövények: cickafark, útifű, gyermekláncfű, stb. Fűnyírás előtt csak végig kell járni a területet, és nagy mennyiségű gyógynövényt lehet begyűjteni.
Az ötletek száma végtelen.
