Luka Sparl, a ljubljanai Tivoli, Siska és Roznik Tájpark munkatársa elmondta: a méhkasoktól eltérően, amelyeket mézelő méhek laknak, a fészkelődobozokat magányos méhek használják, ők nagyon fontosak a beporzás szempontjából. Szlovéniában 562 magányos méhfajt jegyeztek fel, köztük 35 poszméhfajt.
A magányos méheknek vagy vadméheknek nagyon fontos szerepük van azokon a területeken, ahol nincs vagy csak kevés mézelő méh van. A magányos méhek egyre kevesebb megfelelő fészkelőhelyet találnak maguknak. A poszméhek például a talajban vagy annak közelében fészkelnek, és fészkeiket gyakran elpusztítják a mezőgazdasági gépek. A magányos méhek korábban szalmatetőkben és fagerendákba fészkeltek, de ezekből az építőanyagokból már nem építenek házakat, ezért fészkelődobozokkal kell helyettesíteni korábbi élőhelyeiket.
A rovarölő szerek és a betegség mellett a méhek azzal a problémával is szembesülnek, hogy nem találnak elegendő táplálékot.
Manapság a füvet már egyre korábban lekaszálják, a réteket pedig műtrágyázzák, így azok nem biztosítanak elegendő táplálékot a méheknek és más beporzóknak, amelyeket nagy veszély fenyeget az éghajlatváltozás miatt is.
A arra ösztönzik a lakosokat is, hogy maguk is állítsanak fel fészkelődobozokat.
A Szlovén Méhészek Szövetsége több alkalommal javasolta a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy támogassa az élő növények, azaz a zöldtetők alkalmazását az építészetben.
A szövetség azt is javasolta a kormánynak, hogy miden újszülöttet ajándékozzon meg egy hársfacsemetével. A hárs egyébként Szlovénia nemzeti szimbóluma, a hársfavirág pedig kevés pollent és sok nektárt termel, amelyből rengeteg mézet készíthetnek a méhek .
Az ENSZ három évig vizsgálta a méhek világnapjának kijelölését kezdeményező szlovéniai beadványt, míg végül 2017. decemberi közgyűlésén elfogadta. A méhek világnapját először 2018. május 20-án tartották meg
