Lakóingatlan választásakor általában nem a kert mezőgazdasági adottsága a fő szempont, azonban szinte minden kertből ki tudunk hozni valami szépet és hasznosat. A siker kulcsa, hogy reális elvárásokkal vágjunk bele.
Hely és önismeret – ami nem megy, azt ne erőltessük
Kezdjük a hely megismerésével! Érdemes a környéket keresztül-kasul bejárni és bekukkantani minden kertbe. Mi az, ami jól érzi magát és bőséges termést hoz? Mi az, ami csak sínylődik vagy nem is ültetik? Ne feledjük, az igazán okos ember a más kárán tanul, a közepesen okos a sajátján.
A hely megismerése után jöhet a személyi tényező.
• Mennyi munkát tudunk/akarunk elvégezni?
• Minden nap vagy csak hétvégenként?
• Van-e kedvünk/lehetőségünk befőzni, betárolni?
• Rendszeresen foglalkozni a növényvédelemmel, szükség esetén permetezni az ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett készítményekkel?
Kertünket ezek figyelembe vételével kell kialakítani.
A kezdők leggyakoribb hibái
Szinte minden kezdő (bio)kertész túlzásokba esik és minden olyat termeszteni akar, amit szeret vagy tetszik neki. A veteményesben ez kisebb gondot okoz, a harmadik évre általában saját kárán megtanulja a mértékletességet. Az összezsúfolt növények nem tudnak kifejlődni és átszellőzni, ami hajlamossá teszi őket a betegségekre.
Azok a növények pedig, amelyek nem valók az adott helyre, például talaj, hő vagy fényigényeik miatt, csak sínylődnek vagy kis se kelnek, így sikerélmény híján hamar kikopnak a választékból. Fontos azonban, hogy a „működőképes” növényekből minél többfélét termesszünk, hogy mindig kerülhessen valami az asztalra.
Nagyobb a gond, ha fákat, cserjéket zsúfol össze a kezdő kertész, mivel csak több év után mutatkoznak meg a problémák, és akkor már nem szívesen vágunk ki egy növényt. Ezért a „fás szárú” műfajban különösen fontos, hogy előbb tájékozódjunk az adott növény környezeti és helyigényéről, valamint a fajta tulajdonságairól. Gyümölcsfa ültetésekor kulcsfontosságú, hogy a nem öntermékeny gyümölcsfát megfelelő porzó fajtával telepítsük.
Az interneten sokféle vetési naptár elérhető. Ezek egy része ingyen letölthető, de a komolyabb naptárakért fizetni kell
Vetési naptár – segítség a kertészkedéshez
Egy biokertész számára természetes, hogy odafigyeljen a természet jeleire, változásaira, ritmusaira.
Ez az évről évre megjelenő kiadvány abban segít a biogazdáknak, hogy az égitestek mozgásával összehangoltan tudják időzíteni kerti teendőiket, ezáltal a növények egészségesebben fejlődjenek és több termést adjanak.
Hogyan működik?
A Hold 27 nap alatt halad át az állatöv tizenkét régióján és a Hold ezeket a hatásokat közvetíti a növények felé. A tapasztalatok szerint az alábbi négy csoportba oszthatjuk ezeket a hatásokat:
1. Föld jellegű hatások, amelyek a gyökerek fejlődését segítik. Ezeken a napokon célszerű vetni és kapálni a gyökérzöldségeket.
2 Víz jellegű hatások, amelyek a levelek növekedését serkentik, ilyenkor vetjük, palántázzuk, gondozzuk a levélzöldségeket, például a salátát, a káposztát és a spenótot.
3. Levegős hatások, amelyek az olajok, illóolajon képződést segítik elő.
4. Hő jellegű hatások, amelyek a termésükért termesztett növények, például borsó, paradicsom szempontjából kedvezőek és a téli tárolásra szánt gyümölcsöt is ilyen napon érdemes betakarítani.
Mire jó még a Vetési naptár?
• Jelöli az ültetési időt, amikor a „kész” növényeket (például facsemetéket) érdemes ültetni.
• Optimális betakarítási idő megállapításához.
• Megtudhatjuk, mely napok kedvezőtlenek kerti munkához és a befőzéshez.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
