Az egyik legfontosabb dolog a sziklakertépítésnél, a kövek kiválasztása. Használhatunk vulkánikus kőzeteket (pl. gránit, andezit, bazalt stb.), vagy üledékes kőzeteket, pl. mészkövet, vagy dolomitot, de akár homokkövet is. Magyarországon legtöbbször mészkőből vagy dolomitból építenek sziklakertet, mivel ez sok helyen hozzáférhető.
Kizárólag egyféle kőből építsük fel sziklakertünket! Nincs annál mesterkéltebb látvány, mint egy ásványtani gyűjteménynek is beillő, sokszínű kövekből összetákolt sziklakert. A legszebb hatású sziklakerteket a természeti erők által koptatott, felszínre bukkanó kövekből lehet építeni. A vízkoptatta mészkő gyönyörű hatást kelt, és általában mindenféle kőzetre igaz, hogy a természet által koptatott darabok sokkal impozánsabbak, mint frissen bányászott társaik.
Ha környékünkön patak, vagy köves medrű folyó található, akkor összegyűjthetünk nagyobb mérető, simára koptatott, kerekded alakú sziklákat és kisebb köveket. Ezekből a legömbölyített kövekből is lehet sziklakertet építeni, ily módon utánozhatunk kiszáradt folyóágyakat, patakmedreket.
A kövek mérete szintén alapvető jelentőségű. Apró kavicsokból nem lehet szép sziklakertet építeni, lehetőleg nagyméretű darabokat válasszunk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a köveket meg kell tudnunk mozgatni, tehát az olyan kövek, amelyeket két ember nem képes beépíteni, kerülendőek.
Ha csak néhány nagyobb sziklát szeretnénk elhelyezni a kertben, akkor alakítsunk ki belőlük egy csoportot pl. a kerti út mellett. A sziklákat süllyesszük a talajba, mintha azok kiálló szórványkövek lennének. Ne állítsuk talpra őket, mint valami kerti törpét! A kövek környékét ültessük be alacsonyabb évelő növényekkel. Kő és növény egymás szépségét kölcsönösen képes kiemelni.
A sziklakertet nyílt, napos helyre építsük, távol nagyobb fáktól és cserjéktől, melyek egyrészt lehulló lombjukkal, másrészt a róluk lecsepegő vízzel okozhatnak gondokat.
A sziklakert beültetése előtt célszerű a területet néhány hónapig ülepedni hagyni. Hogy ne fájjon a szívünk a csupasz kompozíció láttán, érdemes a köveket ősszel vagy kora tavasszal lerakni és április-májusban beültetni a kertet.
A felhasználható fajok száma óriási.
Lehetnek mohák, évelők, félcserjék, törpe örökzöldek és lombhullató cserjék. A sziklakert tájolásától függően ültethetünk melegkedvelő, szárazságtűrő vagy vízigényesebb, árnyékkedvelő növényeket. A felhasználható fajokról szakkönyvek sora nyújt ismertetést. Alapszabály, hogy egymástól idegen növények ne kerüljenek nagyon közel egymáshoz, tehát ne váljék a sziklakert zűrzavarossá.
Az ültetésnél vegyük figyelembe, hogy a növények terjeszkednek, tehát agresszív fajokat kis sziklakertbe ne tegyünk, az ültetésre kerülő növények pedig olyan távolságra kerüljenek egymástól, hogy ne kelljen mindjárt a ritkításukkal foglalkozni. Kistermetű évelők esetében sokkal hatásosabb, ha mindjárt 2-3 példányt ültetünk egymás mellé, mintha egy-egy tő árválkodik belőle szétszórtan.
Miután kigondoljuk, hogy milyen sziklakertet építünk, azt is meg kell terveznünk, hogy milyen módon illesszük be azt a kertbe. Talán a legjobb megoldás, ha a gyepben elszigetelten, a gyepfelület széle felé helyezzük el, és egy keskeny murvasávval vesszük körbe, amelynek elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy a pázsitalkotó füvek terjedését meggátolja (15-20 cm). A biztonság kedvéért a murva alá teríthetünk egy csík fóliát is. Ha nagyobb mérető a kert, akkor sziklakertünket ritkán nyírt, magasra hagyott gyepfelületbe is illeszthetjük, így az jobban hasonlít majd egy természetes sziklakibúváshoz.
A sziklakertet építők tulajdonképpen
a természetet utánozzák, éppen ezért jó ha készítése során kerülik a mesterségesség látszatát, az agyonszabályozottságot, az egyenes vonalakat.
Végezetül annyit, hogy a sziklakerthez nem kell szakember, hisz egy kis utánjárás után mindenki el tudja készíteni. Viszont nemegyszer komoly fizikai munkával jár, tehát mindenképpen részt kell benne venni a család férfitagjának is. Aztán a növények ültetését már nyugodtan a gyengébb nemre lehet bízni.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
