Télen a lakásokban gyakori probléma a száraz levegő, amely fejfájást, száraz orrnyálkahártyát okoz, irritálja a szemet. A növények enyhítik a helyzetet, 25-30 m2-es helyiségben 3-4 növény akár teljesen meg is szüntetheti.
A növények a gyökereik által a talajból felvett víznek kevesebb mint 5 %-át használják fel, a többit elpárologtatják. A lakásban tartott növények ezáltal emelik a lakás levegőjének páratartalmát, tisztítják a levegőt, így díszítő értékük mellett kedvező élettani hatást fejtenek ki.
Minden lakásban lehet dísznövényt tartani, csak jól kell kiválasztani a növényt. Mindig gondoljuk végig, megfelelő feltételeket tudunk-e biztosítani a kiválasztott növénynek. Érdemes jó szakkönyvet is beszerezni, ahol utána tudunk nézni a felmerülő kérdéseknek. Egyre több növényápolási könyv jelenik meg a piacon, vásárlás előtt érdemes a könyvbe belelapozni, valóban tartalmazza-e azokat a tudnivalókat, amelyekre szükségünk lesz a növény tartásához.
Minden zöld levelű és hajtású növénynek fény kell a fejlődéséhez, növekedéséhez, a fény az energiaforrás a fotoszintézishez, amely során vízből és széndioxidból a növekedéshez szükséges szénhidrátok keletkeznek. A vizet gyökereik segítségével a talajból veszik fel, a széndioxidot a levegőből nyerik, és lombozatukon keresztül oxigént bocsátanak ki. A fény mennyisége hatással van a növekedés ütemére, a levelek színére, méretére, a virágok kialakulására. Ha kevés a fény, a növény lassítja életfunkcióit, ilyenkor a hőmérsékletet, locsolást, tápoldatozást is ehhez kell igazítanunk.
Lakásban általában trópusi és szubtrópusi területekről származó növényeket tartunk, amelyek alapvető és közös tulajdonsága, hogy melegre és fényre van szükségük, nem bírják a fagyot. Legtöbbjük jól érzi magát az ablakpárkányon, ennél több fényt már csak télikertben biztosíthatunk növényeinknek. Az ablaktól távolodva a távolsággal négyzetesen arányosan csökken a fényerősség. (2 méterre a fényforrástól már csak negyede a fény erőssége)
A természetes élőhelyükön árnyékban élő növények a lakásban sem igényelnek sok fényt. Nálunk ritkán hoznak virágot, lombozatuk, növekedési formájuk által díszlenek. Távol az ablaktól vagy északi ablak közelében díszlenek szépen. A színes lombozatú fajtáik azonban világosabb helyet igényelnek, mivel leveleik kevesebb klorofillt tartalmaznak. A félárnyékot kedvelő növények között vannak olyanok is, amelyek a direkt napsütést is leviseli, de csak a reggeli vagy késő délutáni időszakban, ezeket keletre vagy nyugatra néző ablakba helyezhetjük, vagy árnyékoljuk az ablakot.
A virágzó szobanövények általában több fényt igényelnek levéllel díszítő társaiknál. A tűző naptól azonban védeni kell őket, mert megperzselődhetnek. A napot igénylő növényeket tegyük déli ablakba, nyáron pedig a napos teraszra. A tűző napot jól tűrő növények csökkenteni tudják párologtatásukat, és vizet tudnak raktározni (gondoljunk a kaktuszokra)
A növény mindig a fény irányába növekszik, ha csak egy irányból kap fényt, leveleit a fény irányába fordítja, ferdén, féloldalasan növekszik. Ezáltal elfordul a szobától, a mutatósabb oldalát elfordítja tőlünk. Ne forgassuk vissza a növényt, mert a virágosak gyakran eldobják virágaikat, bimbóikat. A legjobb, ha megjelöljük a cserepet és mindig ugyanolyan helyzetbe tesszük vissza az ablakpárkányra. Próbáljunk meg egyenletes fényt biztosítani, alkalmazhatunk mesterséges fényforrást is.
A növénybarátoknak ismerős kifejezés a hosszú-nappalos növény. Néhány növény csak akkor kezdi meg bimbóképzését, ha naponta 12 órán át fényt kap. Kiegészítő fényforrással tudjuk ezeket a növényeket a fényszegény időszakban virágzásra bírni. A rövid nappalos növényeken ezzel szemben csak akkor jelenik meg bimbó, ha naponta kevesebb mint 12 órán át jutnak fényhez. Mesterséges sötétítéssel időzíthetjük a virágzást, pl. krizantémoknál, karácsonyi kaktusznál, vagy a mikulásvirág felleveleinek színesítéséhez is takarnunk kell a növényt.
Ha a növényt rossz helyre állítottuk és túl erős fény éri, levelei megfakulhatnak, barnulhatnak, perzselődhetnek, az új levelek aprók. Ha túl kevés fényt kap, a színes levelek egyszínű zölddé válnak, nem virágzik a növény, elrúgja bimbóit, erősen megnyúlik, nem fejlődik megfelelően. Keressünk megfelelőbb helyet a növénynek, ne várjuk meg, amíg megbetegszik.
A sorozat további részei itt találhatók:
A növények alapvető életfeltételei – 2. rész
A növények alapvető életfeltételei – 3. rész
A növények alapvető életfeltételei – 4. rész
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!