A biogazdálkodás egy természetközeli gazdálkodási mód, ahol a gazda megpróbál a környezetével összhangban, esetleg annak segítségével termelni. A génmódosított szervezetek egyáltalán nem természetesek, genetikai anyagukat úgy változtatják, hogy az a természetben nem fordulna elő. Ezeket a változtatásokat a magasabb, biztosabb terméshozamok miatt fejlesztették ki, hogy a gazdák a jövőben kevesebb munkával és befektetéssel több termést tudjanak betakarítani.
Ez rendjén is van, hiszen mindannyian tudjuk, az előrejelzések szerint 2050-re több mint 9 milliárd embert kell majd a mezőgazdaságnak élelemmel ellátni. De tényleg bejöttek ezek a számítások? A legelterjedtebb GM növény az Európában is engedélyezett toxintermelő, rovarrezisztens kukorica és a gyomirtó-rezisztens szója. A génmódosítás durva beavatkozás az évmilliók alatt kialakult természetes folyamatokba és egyre több tanulmány mutatja, hogy a GM növények fogyasztása egészség- és környezetromboló hatással bír. Mi fogyasztók elhisszük, hogy az a kukorica, ami rovarölő szert termel, az emberi szervezetre semmilyen hatással nincs? Vagy hogy a rovarölő toxin csak a kártevőket pusztítja el és nem káros például a beporzáshoz szükséges méhekre, poszméhekre és más esetleg védett rovarokra, bogarakra?
Nincs szükség génmódosításra
A rovar rezisztens kukorica kártevője (kukoricabogár) ellen egyszerű vetésforgóval is lehet hatékonyan védekezni. Egy biogazda nem a kémiai hadviselésre alapozva védi meg növényeit a vírusoktól, baktériumoktól, gombáktól, rovaroktól és minden egyéb kártevőtől. Megelőző intézkedéseket tesz, amelyek közül a legfontosabb a vetésforgó, vagyis az egymást követő években más-más növénycsoportot vetnek egy adott helyre, így kiéheztetik a kártevőket. A GM kukorica olyan gazdáknak nyújtana megoldást, akik csak kukoricát termelnek minden évben, mindig ugyanazon a területen. Ezek az úgynevezett agrár- vagy kultúrsivatagok. A kultúrsivatagokban nincsenek „felesleges” növények, minden gyomot kiirtanak, minden rovart elpusztítanak. Nincsenek virágos mezsgyék, nincsenek fás-bokros területek, így nincsenek pl. méhek és madarak sem. Egy biogazdaságban rengeteg növény és állatfaj talál otthonra, a változatos környezetben madarak fészkelnek, bogarak zümmögnek. Ha csak egy apró fajt kiveszünk a táplálékláncból, az később további fajok pusztulásával jár. Biogazdaságban gyomot gyérítenek és nem irtanak.
Biogazdaságban ellenálló fajtákat használnak, melyeket nemesítéssel állítanak elő, mely a különböző fajták és változatok kiválogatásán alapszik. Nincs szükség laboratóriumra, génpuskára, de legfőképpen nem keverik össze különböző fajok (pl. állatok, baktériumok) genomját a növényekével. Nemesítéssel a természetben előforduló egyedeket hoznak létre. Elég hihetetlennek tűnik.
