Nemcsak az számít, hogy eltűnjenek a nem kívánt növények, hanem az is, milyen állapotban marad utánuk a talaj. Ezért nem ajánlott gyomlálni, kapálni a kertben - még a reggeli hűvösebb időben sem.
A tartósan meleg, csapadékszegény időszakokban ugyanis egy rosszul időzített gyomlálás is növelheti a vízveszteséget, ami különösen az érzékenyebb zöldségféléknél okozhat problémát. Ilyenkor érdemes a talajnedvesség megőrzését a gyommentességnél is fontosabb szempontként kezelni.
A gyomok komoly konkurenciát jelentenek a kultúrnövények számára. Vizet, tápanyagot és fényt vonnak el, ezért visszaszorításuk a kertészkedés alapvető feladata. Viszont a legnagyobb hőségben végzett intenzív kapálás vagy mély gyomlálás után a talaj felszíne fedetlenné válik, így a napsugárzás és a szél még gyorsabban felmelegíti. A párolgás felgyorsul, ezért az öntözővíz egy része is hamar elveszhet a felső talajrétegből, mielőtt a gyökérzónába jutna.
Mi a megoldás?
A talajtakarás, mulcsolás mérsékli a felszíni vízveszteséget, miközben a gyomok kelését is visszafogja.
A zöldségágyásokban és a díszkertben is sokat segíthet a talaj takarása.
A szalma, a fűnyesedék, a lomb vagy más szerves mulcs árnyékolja a felszínt, mérsékli a talaj felmelegedését, csökkenti a párolgást, és kedvezőbb környezetet teremt a talajélet számára. Sőt a gyomok csírázását is jelentősen visszafogja.
A takart talaj lassabban veszít nedvességet, ezért az öntözés is hatékonyabban hasznosul.
Talajtakarás kaviccsal? - óriási hiba
A kő elnyeli a nap hősugarait, felforrósítja, kiszárítja az alatta levő talajt, felszíni gyökérzetet. Télen fordított a helyzet, a talaj és a benne levő gyökérzet fagy át. A fagyra érzékeny dísznövények, például a magnóliák pusztulását okozhatja a kavicsos talajtakarás.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
