A forró nyarak egyik legnagyobb kedvence a leander (Nerium oleander). Egész nyáron virágzik, és az augusztusi kánikulát jóformán csak ő viseli el hazánkban.
Dél-Európa mediterrán vidékein honos meleg és napfény igényes növény. Ott az utak mellett gyakran 'gyomnövényként' nő. Nálunk azonban így életképtelen lenne, hiszen a klimatikus körülmények mások.
Sajnos egy-két tévhit a leander gondozásával kapcsolatosan megnehezíti a kerttulajdonok dolgát. A hibás tudás sok gondot okozhat a növénynek és tulajdonosának egyaránt.
Nézzük, mit mond egy tapasztalt kertész a leggyakoribb tévhitekre:
”A leandernek vízben kell állnia.”
Nem igaz! A leander valóban nagyon vízigényes növény, de nem szabad folyamatosan vízben állnia! Gondoljunk csak bele! A 30 fokos kánikulában tegyünk ki a tűző napra egy palack ásványvizet! A víz forró lesz. Ugyanez történik a kaspóban is a leander gyökerével. A túl sok forró vízben a gyökerek szabályosan megfőnek, ami szintén a növény legyengüléséhez, majd pusztulásához vezethet. Ha fekete, vagy sötét cserépben van, a felforrósodás még fokozottabb.
Mivel nem vízinövény, a gyökerei elrohadnak a vízben. Az így elhalt hajszálerek nem tudják ellátni szerepüket, a leander nem tudja felvenni a tápanyagot, a folyamatos öntözés ellenére az alsó levelei elkezdenek sárgulni, majd egymás után lehullanak.
”Nem kell tápozni.”
Bár Horvátországban gyomnövényként is él, ha nem kap kellő mennyiségű virágzó tápot, csak pár virágot fog hozni. Ha dúsan virágzó, pompás leanderre vágyunk üde zöld levelekkel, akkor biztosítanunk kell számára a szükséges foszfort, káliumot, nitrogént, és az egyéb mikro- és makroelemeket. Én a Leanderdoktort használom, nekem ez vált be a leginkább, mert szerves anyagot is tartalmaz, de a Greenworld, vagy Substral Citrus tápjai is látványosan beindítják a virágzást.
„Mindig nagyobb cserépbe kell ültetni.”
Nem feltétlenül igaz! Az én kedvenc leanderem itthon már több, mint 14 éves, és egy 45cm átmérőjű műanyag cserében van. 3-4 évente ültetjük át, és gyönyörűen, dúsan virágzik, kb. 160cm magas, dús, és nagyon szép. Ennél nem is fogom nagyobb cserépbe ültetni, mert nem kell. Amikor átültetjük, a kisebb gyökereket levágom, visszametszem a gyökérzetet, és egyszerűen csak a földjét cserélem új, tápanyagban dús földre.
„Túl magas és kopasz lesz.”
Szintén nem feltétlenül igaz! Ősszel minden második ágat vissza szoktam metszeni, mert így minden évben fiatalítok a növényen, de a tavalyi ágakon már nyáron korán kinyílnak a virágok. Így a leandert nem hagyom túl magasra nőni, épp (nekem) szemmagasságban ontja a szebbnél szebb virágokat, és inkább terebélyes lesz, mint magas.
„Savanyú földbe kell ültetni.”
Nem igaz! A leander kimondottan rosszul érzi magát savanyú talajban. Sőt, gyakran az import leandereket kötött, kemény, agyagos földben kapjuk. Mi a kertészetünkben a Jóföld Rózsaföldjébe ültetjük a leandereket és citrusféléket. Ennek a legmagasabb a tápanyag tartalma, tapasztalatunk alapján és ettől virágzik a legszebben. Ha ebbe ültetjük, 6 hónapig nem kell neki plusz tápot adni.
Ideális elhelyezés
A leander elhelyezésekor mindig olyan helyet kell keresni, ahol bőségesen juthat napfényhez, mivel virágzásához elengedhetetlen a meleg és a sok napsütés. Arra azonban figyelj, hogy olyan helyet válassz számára, ahol nem éri eső, mivel a sziromlevelek könnyen bebarnulhatnak, ha az esőcseppek összeragasztják őket.
Hogyan öntözzük leanderünket?
-
A leandert este alaposan öntözzük meg, mikor a levegő már kellően lehűlt.
-
Csak annyi vizet adjunk neki, amennyit 2-3 óra alatt felszív!
- Figyeljünk oda, hogy reggel már semmiképpen se legyen víz az alátétben!
Ezeket figyelembe véve a leander egy kimondottan könnyen kezelhető, igen hálás növény. Jóformán elég kitennünk tavasszal a napra, 1-2 naponta esténként meglocsolni, néha megtápozni, és nincs más dolgunk, mint egész nyáron gyönyörködni benne.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
