Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal vehetjük fel a küzdelmet a borókaszú ellen.
A borókaszú (Phloeosinus aubei) a ciprusfélék egyik legpusztítóbb hazai kártevője, amely inváziós fajként terjed Európában. Amellett, hogy megrágja a tujákat, a ciprusrák kórokozójának vektora is, így tömeges felszaporodása jelentős gazdasági kártétellel jár.
A közelmúltban a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai sikeresen azonosították a kártevő aggregációs feromonjának két komponensét. Ezek a csalogató hatású anyagok segíthetnek egy biológiai védekezési módszer kidolgozásában is.
A borokaszú jelenlétét a tömeges kártétel alapján lehet felismerni – fotó: HUN-REN
A borókaszú nőstények közép- és utóbeléből nyert kivonatokat a hazánkban kizárólag a HUN-REN ATK NÖVI-ben megtalálható bioszenzoros gázkromatográffal (GC-EAD) elemezték a kutatók, majd a borókaszú csápon aktívnak bizonyult komponenseket GC-MS módszerrel azonosították egy nemzetközi együttműködés keretében.
Az azonosított komponensek szintetikus mintáival viselkedési vizsgálatokat folytattak a szintén csak a HUN-REN ATK NÖVI-ben rendelkezésre álló négykarú olfaktométerrel.
A laboratóriumi eredményeket faiskolai ültetvényekben végzett szabadföldi csapdázásos kísérletekkel is megerősítették. Mindkét vizsgálati módszerrel sikeresen bizonyították az azonosított komponensek viselkedési hatását, így az aggregációs feromonok meglétét is.
A kutatók munkája hozzájárulhat a borókaszú elleni új biológiai védekezés kidolgozásához. Eredményeik megteremtik a lehetőséget a faj rajzásának előrejelzésére, a továbbiakban pedig egy hatékony, vegyszermentes biológiai védekezési módszer kidolgozását is segíthetik.
A borókaszú jelenlétét eddig a tömeges kártétel alapján lehetett felismerni, így gyakran csak a fertőzött állomány eltávolítása jelentett hatékony védekezést a faj továbbterjedése ellen.
Az egészséges növényállomány megóvására eddig a gyakori permetezés, rovar- és gombaölő permetszerek gyakori alkalmazása volt a megoldás, ez azonban jelentős környezeti terheléssel és nagy anyagi ráfordítással járt például a dísznövényeket termesztő faiskolák számára.
Az új eredmények elősegíthetik a tuják és egyéb ciprusfélék gazdaságosabb, versenyképesebb, hatékony és környezetbarát termesztését. A háztáji kertekben az esztétikai kár megelőzésére pedig már a közeljövőben használhatóvá válhatnak az újfajta védekezési lehetőségek – olvasható a közleményben.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
