A földkeverékek legértékesebb és legdrágább alkotórésze a gilisztakomposzt. Használjuk takarékosan! Kiváló hatású, ha a dísznövények, a gyümölcsös és a zöldséges talaját mulcsozzuk vele.
Bár mindig hasznosnak tartották, mostanában egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a giliszták hulladék lebontó képességének. Hektáronként 40–100 tonna gilisztakomposztot képesek előállítani, mely anyag kb. ötször annyi, a növények számára felvehető nitrogént, hétszer több oldható foszfátot, és tizenegyszer több káliumot tartalmaz, mint a környező talaj.
Mit eszik egy giliszta?
A giliszták főként szerves anyagokkal táplálkoznak. Az emésztés során a hulladékokat egyszerűbb felépítésű anyagokká bontják, s ezek kis gömböcskék formájában kerülnek ki az emésztőcsatornájukból. A gömböcskékben a tápanyagok a növények számára felvehető formában vannak jelen, s lassan, a növény igényeinek megfelelően válnak szabaddá.
Ezen túl a giliszták fokozzák a növények kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képességét. A fertőzött leveleket a gombaspórákkal együtt megemésztik, ezzel a következő évi fertőzést jelentősen visszaszorítják.
A gilisztahumusz a növényi növekedést serkentő enzimeken, aminosavakon és antibiotikumokon kívül még kovasavat is tartalmaz.
Hogyan lehetsz gilisztatenyésztő?
Egy kis ráfordítással bárki tud gilisztát szaporítani. A giliszta tenyésztéséhez szükséges láda elkészítése után be kell szereznünk a megfelelő gilisztafajt. Ha otthon a komposzton vagy a trágyában nem találnánk trágyagilisztát (Eisenia foetida), szerezzük be horgászboltokban, vagy tenyésztőtől.
A gilisztáknak az a számunkra előnyös tulajdonságuk, hogy mindig a talaj felső rétegébe vándorolnak. Ha egy réteg szerves anyagot már megemésztettek, a frissen ráhelyezett felső zónába vonulnak. Emiatt a gilisztakomposzt termelésére alkalmas ládát úgy építhetjük meg, hogy a már feldolgozott kész anyagot alulról ki tudjuk termelni. Ezáltal a giliszták mindig bennmaradnak, s munkájukat az újabb, friss rétegben folytatják. A giliszták hasznosítanak minden szerves anyagot, a pázsitnyesedéktől kezdve a konyhai hulladékokig. A nyersanyagokat mindig keverjük, és egyféléből ne használjunk túl sokat.
A gilisztakomposzt termeléséhez beállított ládát a kert védett, meleg részére helyezzük, mert lakói 7oC alatt nem dolgoznak, és fagyos időben elpusztulnak.
Optimális működési körülmény számukra a 20–24oC-os, állandóan nedvesen tartott közeg. Hűvös időben takarjuk le a tenyészetet egy szőnyegdarabbal, hogy lehetőleg minél több meleget tároljunk benne. Hőségben nedvesítsük meg a ládában lévő anyagot, kétség esetén inkább legyen túlságosan nedves, mint száraz.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!A nyolcvanas évek elején biogiliszta-őrület lett úrrá az országon. A program célja az volt, hogy az exportált trágyával a Szahara homokját termővé tegyék. Csakhogy a giliszták szervezetében felhalmozódott az a töméntelen vegyszer, főként nehézfém, amely a mezőgazdasági védekezést szolgálta, így a „bio” trágyában a megengedett érték ezerszerese lett a nehézfém-koncentráció, ami az akció csődjéhez, és sok család tönkremeneteléhez vezetett.
