Akinek eddig legfőbb célja, a gyommentes kert kialakítása volt, ezután a cikk után talán egy kicsit a kertben is meg fogja őket tűrni! Ha azonban erjesztéssel trágyalevet akarunk készíteni a vadnövényekből,ez nem elég, bizony a kertünkön kívül is kell keresni hozzá alapanyagot.
Mindez először is a nélkülözhetetlen csalánra vonatkozik. Ez a növény különösen fontos a felületi komposztrétegben, ugyanis a csalánnak megvan az a nagy előnye, hogy égetően szőrös levelei elriasztják a csigákat azonkívül, hogy elfogják és visszatartják a harmatot. Sehol sem olyan szép és egészséges a zöldségsor, mint épp a csalántakaró felett. A csalán alapvető növény a trágya- és a kártevőket riasztó levelekben.
A vadon előforduló fekete nadálytő (Symphytum officinale) nagyon dekoratív évelő, gyógynövényként és méhlegelőként is ültethető a kertben, jó takaróanyag, és a komposzt, illetve nyesedék értékes alkotórésze. Trágyalének éppoly jól használható, mint a csalánlé, szaga sem olyan átható, minden szabadföldi és cserepes növény számára tápláló, növekedés- és virágzásserkentő.
A nadálytő erjesztett leve lassabban hat, de nagyon jól keverhető csalánlével. Egyszerre is feldolgozhatjuk őket, de a kész leveket is keverhetjük. Mivel itt elsősorban trágyalevekről van szó, azt ajánljuk, hogy keverjünk az előzőkhöz pitypanglevet (Traxacum officinale), medvetalp (Heracleum sphondylicum), útifűfélék (Plantago sp.) és cickafarkkóró (Achillea millefolium) levét. Mindezek a növények nagy tömegben megtalálhatók az utak mentén.
A közönséges bodzát (Sambucus nigra) is vadnövénynek tekinthetjük. Riasztó hatása főként az egerek, pockok és vakondok ellen nyilvánul meg. Elég csak egy bodzahajtást a vakondtúrásba szúrni!
A bodzát már a nedvkeringés megindulása után elkezdhetjük szedni.
A bodzának minden része felhasználható: levelei, fiatal hajtásai, sőt egész ágai a terméssel együtt. Takaróanyagként a mellette levő növényeket védi a földibolháktól, trágyaléként pedig különösen jól hárítja az állati kártevőket.
A zsurló (Equisetum sp.) és a gilisztaölő varádics (Tanacetum vulgare) gyakori vadnövény. Tarthatjuk a kertben, de természetes lelőhelyükről is begyűjthetők. Mindkettőből jó trágyalevet lehet készíteni, ami megelőzi a talajuntságot, de használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a hagymalisztharmat ellen is.
Jó a palántadőlés megelőzésére, ha a palánták túl meleg, nedves és tápdús talajban vannak. A zsurlóból készült trágyalé megelőzi a zellerrozsdát, ha a palánták gyökereit ültetés előtt néhány órával beleállítva megszívatjuk. Még ennél is hatékonyabb a zsurló és csalán keverékéből készített trágyalé.
A macskagyökér (Valeriana officinalis) teaként kifőzve vagy trágyalé formájában minden virágáért vagy biológiai értelemben vett terméséért ültetett növényhez felhasználható. Így a zöldségesben nagyon jó hatása van a babra, a borsóra, a paradicsomra, uborkára, cukkinire, de saláta, hagyma, sárgarépa esetében ne alkalmazzuk.
A macskagyökérből készült trágyalé nagyon híg, de ennek ellenére meglepően hatékony. Különösen dísznövényekre van jótékony hatással, például a rózsafélék, évelők, amelyektől gazdag virágzást várunk.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
