A globális klímaváltozás, a nagy területen termesztett gabonák alacsony felvásárlási árainak, a termelés költségeinek növekedése sokféle válaszreakciót eredményezett a termelők körében. Van, aki abbahagyja a termelést, van, aki a „vegetálás” mellett dönt, az átvészelésre fókuszál, és akad olyan is, aki próbál alternatív termesztési módszereket, technológiákat keresni, csökkentve a költségeket és elébe menve a klímatíkus kihívásoknak
Ilyen növény a fénymag.
A kanárikölesként is ismert növényt megközelítőleg 250–450 ezer hektáron termesztik világszerte, nálunk a termőterülete néhány ezer hektár, amely főként az észak-, közép- és dél-alföldi régióban található. A termés szinte teljes egészében exportra kerül.
Jelentőségét és felhasználását tekintve a magas fehérjetartalmú magja emelhető ki. Aminosav-összetétele nagyon kedvező; esszenciálisakat is tartalmaz, például a lizint, metionint vagy a triptofánt. A növény vegetatív részei és a magja is serteszőrös, így emberi táplálkozásban betöltött szerepe csekély. A világ egyes részein készítenek belőle lisztet, de a serteszőrök hántolással sem távolíthatók el, így leginkább madáreleségként kerül felhasználásra, különböző keverékekben.
Habár élelmiszer-növényként nem olyan jelentős, a természet- és környezetvédelem erősödésével, a természettudatos életmód terjedésével a fénymagra a jövőben még nagyobb igény lesz.
A Kanári-szigetekről származó növény egyéves, 80–130 cm magas szalmaszára van, jól bokrosodik, egy tő 2–4 hajtást is képes fejleszteni. Gyökérzete sekélyen szövi át a talajt, a gyökerek nagy része a felső 25–30 cm-es rétegben található.
Fénymag dekorációs célra is
Szárítva, színezve a virágkötők is előszeretettel használják:
