A turbolya elfeledett fűszere a mai konyháknak, de értékét és érdekes aromáját azonban ismét kezdik felfedezni.
Vadon sok helyen találkozhatunk vele már március legelején, de bokrok, épületek, kerítések tövében is tömegesen megterem. Az árnyékos, nedves helyeket kedveli, kertünkbe magról könnyen termeszthetjük.
A turbolya könnyen felismerhető csipkeforma, páfrányra emlékeztető, többszörösen osztott, világoszöld leveléről. Sajátos illata az ánizsra emlékeztet, íze pedig a petrezselyemhez hasonlítható. Főzés során sokat veszít zamatából, ezért levesekbe, mártásokba, főzelékekbe csak az utolsó 10 percben tegyük. Ízvilága nagyon jól illeszkedik a fehér szárnyasok és fiatal bárány húsához. Öreg juhászok még ma is szórnak belőle a bográcsban fövő birkapörköltbe.
Jó nyálkaoldó, emésztést elősegítő, vesetisztító és vizelethajtó.
Levelei sok A-, és C-, vitamint, vasat és magnéziumot tartalmaznak. A népi gyógyászatban ráncok kezelésére is számon tartott.
Frissen szedett leveleit tavasszal, még virágzás előtt érdemes fogyasztani, mert később rágóssá és keserűvé válnak. Ilyenkor ajánlott a föld feletti részét kiszárítani, majd apróra törve eltenni, hogy a későbbiekben is fel tudjuk használni fűszerként.
Fél liter vízbe szárított zöldségkeveréket szórunk, és felforraljuk. Másik edényben vajon megfuttatunk 2 evőkanál lisztet, rádobunk kb. 1 marék összevágott turbolyalevelet. Állandó keverés mellett felöntjük előbb 1 dl tejszínnel vagy tejföllel majd a zöldséglével. Összeforraljuk, sózzuk, pirított zsemlekockával tálaljuk.
Turbolyasaláta
A főtt tojást felkockázzuk, hozzáadunk főtt krumplit (vagy csicsókát), összevágott turbolyát, metélőhagymát és leöntjük olajos-ecetes öntettel. Gazdagíthatjuk összevágott medvehagyma levelekkel és pitypang levelekkel is.
