Ha a virágüzletek színpompás kulisszái mögé betekintünk, akkor kiderül, hogy erős vegyipari háttér kell az egész évben rendelkezésre álló színes kínálathoz.
A vágott virágok világpiaca körülbelül hét milliárd dollárra rúg. A vágott virág legnagyobb exportőre tavaly Hollandia volt, utána következett Kolumbia, Izrael, Ecuador, Kenya és Spanyolország. Németország a világ legnagyobb vágott virág importőre - a Hollandiában termelt növények közel harmada Németországban landol.
A virágtermesztők nem engedhetik meg, hogy a növényeik megbetegedjenek, vagy kártevők áldozatává váljanak, ezért sokféle peszticidet, műtrágyát és fertőtlenítőszert használnak, amelyek közül néhányat – pl. DDT, dieldrin, metil-bromid, metil-paration – az iparosodott országokban már nem alkalmaznak, illetve veszélyesnek tartják a használatát.
Egy német ÖKO-TEST laboratóriumban megvizsgáltak 22 Németországban kapható rózsacsokrot. Nem akartak hinni a szemüknek: 56 féle (!) befecskendezett mérget mutattak ki. Köztük olyanokat, amelyek „valószínűleg rákkeltőként” vannak számon tartva.
Legtöbbünknek meg sem fordul a fejében, honnan is származik az általunk vásárolt virág. Pedig fontos! A helyben megtermelt virág hasonló előnyökkel bír, mint a helyben előállított élelmiszerek. Többek közt frissebb, ezért a vázában is tovább bírja. Emellett sokszor illatosabb is: a vágott virágnak szánt rózsák közül illat nélküli változatokat is kinemesítettek a nagyobb tartósság érdekében. Vagyis rajtunk, vásárlókon múlik, hogy mire költjük a pénzünket.
