A kerti kakukkfű, latin nevén Thymus vulgaris, egyike a leggyakrabban használt fűszernövényeinknek, amely eredetileg a Földközi tenger vidékéről származik. Latin neve arra utal, hogy az ókori Egyiptomban balzsamozó szerként is alkalmazták a növényből kinyert olajat. Több mint két évezrede használják torokgyulladások, légúti fertőzések kezelésére, az emésztés segítésére, bélférgek irtására, vagy bármilyen más megbetegedés esetén, ahol erős hatású, természetes antibiotikumra vagy fertőtlenítőszerre van szükség. Aromája miatt a húsételek egyik kedvelt fűszernövénye is.
A kakukkfű a természetgyógyászatban
Népies nevei: balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor.
A kakukkfüvet a népi gyógyászatban tea formájában a légutak görcseinek oldására alkalmazzák, de a gyomor- és bélpanaszokra szolgáló teákban is megtalálható. Enyhíti a puffadást, és az emésztést is elősegíti. Ezért zsíros, nehezen emészthető ételek fűszerezésére is alkalmas. Enyhe bódító és gyulladáscsökkentő hatása is ismeretes, éppen ezért borogatásokhoz és fájdalomcsillapító kenőcsökhöz is használják.
A középkori füveskönyvek szerint a menstruációval kapcsolatos problémákra, mindenféle parazitára, fejfájásra, reumás fájdalmakra, valamint a torok és a gége gyulladására. Ezeket az alkalmazási formákat a több száz éves népi gyógyászat tapasztalatai bebizonyították, és manapság ezek közül sokat a modern gyógynövénykutatás is alátámasztott.
A kakukkfű illóolaj-tartalma jótékony hatást fejt ki a légcsövekre hörghurut, szamárköhögés és asztmás panaszok esetén. Inhaláláskor a tüdőhólyagocskákba kerül, és így közvetlenül a betegség helyén hat. A kakukkfűolaj oldja a hörgők görcsét, feloldja a váladékot és felszaggatja a köhögést.
Természetes antibiotikum
A kakukkfű nagy mennyiségű illóolajat, akár 50% timolt is, emellett karvakrolt és más olajokat is tartalmaz, ezeken kívül pedig keserűanyagokat, flavonoidokat és gyantát. Az illóolajokkal kicsit részletesebben is érdemes foglalkozni, mert ezek felelnek a növény kiváló antibiotikus hatásáért. Az olaj fő hatóanyaga, a timol 25-ször hatásosabb a mikroorganizmusok ellen, mint a fenol, amely egy vegyi fertőtlenítőszer.
Kémiailag a kakukkfű fő hatóanyagai, a timol és a karvakrol is a fenolok közé tartoznak. A természetben a fenol tiszta formában nem fordul elő, a fertőtlenítőszerként használt fenolt ásványi olajból vonják ki. A természetes fenoloknak sokkal erőteljesebb antiszeptikus hatásuk van, mint a mesterségesen előállított fenolnak, és nem is mérgezők. A szintetikus fenolnak erőteljes rákkeltők.
Kakukkfűtea
Egy teáskanál szárított és aprított kakukkfűre öntsünk 1/4 liter forró, de nem lobogó vizet. A teát 15 percig lefedve hagyjuk állni. Ha nem fednénk le, az értékes illóolajok elpárolognának, de így a fedőn lecsapódnak, és visszacsepegnek a teába. Köhögés, hörghurut vagy szamárköhögés esetén napi 1-5 csészével fogyasszunk el belőle. Egy kis mézzel édesíthetjük.
Kakukkfüves reumafürdő
Készítsen teát 100 g kakukkfűből és 1 liter forró vízből a fentiekben leírtak alapján. A leszűrt folyadékot adja hozzá a fürdővízhez. A kakukkfüves fürdő jótékony hatású reuma, bronchitis, ideggyengeség és bőrhibák esetén.
Illóolaj-keverék hurut kezelésére
5 csepp kakukkfűolaj 3 csepp eukaliptuszolaj 2 csepp szegfűszegolaj
A párologtató táljába tegyen egy kis vizet, gyújtsa meg a gyertyát, és csepegtesse hozzá az olajat. Ez a keverék tisztítja és fertőtleníti a betegszoba levegőjét, így a beteg környezetében élők nem fertőződnek meg.
