Talán sosem volt még ennyi pucér csiga a kertekben, mint idén. A viszonylag enyhe tél és a bőséges csapadék kimondottan kedvez a szaporodásuknak és szabályos rajokban lepik el a kiskerteket, óriási pusztítást okozva.
Bár több házatlancsiga is garázdálkodhat a veteményeskertekben, két behurcolt faj, a spanyol csupaszcsiga és rokona, a barna nagy csupaszcsiga okozza a legtöbb kellemetlenséget. Különösen megnehezíti az ellenük való védekezést, hogy nagyon szaporák, és kevés a természetes ellenségük.
Több hatásos vegyszer is létezik csigák ellen, de érdemes kipróbálni a környezetbarát praktikákat is, mielőtt mérgekhez nyúlnánk.
A sózást nem javasolnánk. A csigák a sótól kínok között lassan pusztulnak el, ráadásul a kertet is tönkre tehetjük. Válasszunk inkább más megoldást.
Először próbáljuk meg összegyűjteni a csigákat. Erre több módszer is van:
- Rakjunk ki salátalevelet, káposztaleveleket arra a helyre, amit elleptek a csigák. Pár óra múlva már szép számmal fognak lakmározni, és össze lehet őket gyűjteni.
- Egy vízzel alaposan belocsolt korhadt deszkalap alá szívesen elbújnak éjszakára, még biztosabb a módszer, ha alá zöldségleveleket teszünk csalinak. Kora reggel pedig összegyűjthetjük a csigákat.
- Ugyanezen az elven működik a lefordított kosár, vagy nagyobb műanyag edény, ami alá szintén leveleket rakunk, és csak egy kis kavicson támasszuk fel az alját, hogy apró rés legyen „közlekedni”.
- A sörcsapda nem csak összegyűjti, de el is pusztítja a csigákat. Egy nagyobb szájú üveget töltsünk meg félig sörrel és helyezzük a csigajárta helyre. Ellenállhatatlan lesz számukra, és az alkoholtól mámorosan pusztulnak el a sörben. A módszer hátránya, hogy a szomszédságból is odavonzza az összes csupaszcsigát.
Az összegyűjtött csigákkal kezdeni is kell valamit. A humánus megoldás, hogy elvisszük őket jó messzire (ne a szomszéd kertjébe dobjuk, mert visszajönnek). Ezzel sajnos nincs megoldva a helyzet, mert lehet, hogy olyan területet fertőzünk meg, ami eddig csupaszcsiga-mentes volt.
A legjobb elpusztítani a csigákat. A fagyasztás vagy a forrázás a leggyorsabb, egy pillanat alatt végez velük.
Vannak olyan módszerek, melyekkel elriaszthatjuk a csigákat. Nézzük hogyan:
- A védendő növény köré rakjunk rézhurkot a földre. A csupasz csigák valami miatt nem szeretnek átcsúszni rajta.
- Szórjunk tojáshéjat, kávézaccot vagy hamut a növények közé. Ez szintén nagyon kellemetlen nekik, ezért nem másznak át rajta. Eső után pótolni kell, mert bemosódnak a talajba. Sajnos a spanyol csupasz csigát ez nem tartja vissza, mert annyira vastag a nyálka rajta, hogy észre sem veszi az akadályt.
- Az erősebb gyomrúak kipróbálhatják a csigalé készítését is. Egy jó adag elpusztult meztelen csigát két hétig áztassunk vízben, majd az elkészült, iszonytatóan bűzös levet szórjuk az ágyások közé. Vigyázzunk, hogy a növényekre ne kerüljön belőle, mert mérgező bomlásterméket tartalmazhat, viszont garantáltan elűzi a betolakodókat.
Ha ezek a módszerek nem váltak be, még mindig van egy lehetőség. Etessük őket halálra zabkorpával. A csigák imádják, és rövid idő alatt nagy mennyiséget képesek elfogyasztani belőle, ami hamar megdagad bennük és elpusztulnak tőle. Csak száraz, napsütéses időben és száraz talajra szórjuk ki a zabkorpát, mert ha nedvességet kap, már nem lesz hatékony.
Jó tudni!
Az éti csiga is elég nagy károkat tud okozni, viszont hazánkban védett. Ráadásul előszeretettel fogyassza a meztelen csiga tojásait is. Ha felbukkannak a kertünkben, könnyen összegyűjthetjük őket eső után, vagy a reggeli harmatban, és kitelepíthetjük. Az ínyencek a nagyobb példányokat meg is főzhetik, bár ez csak áprilistól június közepéig megengedett.
