A növényápolással kapcsolatban, 10 alapvető kérdéskörre bonthatjuk a legfőbb tudnivalókat. Ha néhány általános szabályt betartunk, nem kell született kertésznek lennünk ahhoz, hogy a növények jól érezzük magukat nálunk. Még az első pillantásra egzotikusnak tűnő növények, mint például az orchideák is színpompásan virágoznak ablakunkban, ha ismerjük igényeiket és ennek megfelelően gondozzuk őket.
Gondozási hiba
Miért kell erről beszélnünk? A növények betegségének leggyakrabban a két fő gondozási hiba az oka: az elhanyagolás vagy a „túlgondozás”. Ne feledkezzünk meg növényeinkről, ne maradjon el a szükséges gondoskodás, de túlzásba se essünk! A túlöntözés, a túl gyakori elmozdítás, forgatás, a túl gyakori átültetés éppúgy betegség forrása lehet, mint ha ezek kimaradnak.
Elhelyezés, fényigény: napra vagy árnyékba?
Kerti és cserepes növényeink egyaránt igénylik a fényt, napsütést. A legtöbbjük napi több óra napsütésre vágyik, igaz nem a déli forró időszakban. Természetesen vannak, amelyek kevesebb fénnyel is beérik, ezek az árnyéktűrő és -kedvelő növények, mint pl. a kerti borostyán.
Kerti növényeink esetében a beszerzés előtt ismernünk kell a növény igényeit. Ha nem találunk kertünkben nekik megfelelő helyet, nem érdemes a növényt megvásárolni.
Ha a fényigényes növény kevés napsütést kap, egy ideig „küzd” a fényért, megnyúlik, hogy elég fényhez jusson, idővel azonban elgyengül és satnyulni fog. A tűző napot nem kedvelő növény a déli direkt napsütés hatására megperzselődhet, virágai gyorsabban elnyílnak. A cserepes növényeket, ha időben észrevesszük, hogy nem megfelelő a helyük, könnyen áthelyezhetjük. A kiültetett növényeknél ez nehézkes és nem mindegyik tűri jól az átültetést.
Öntözés: mikor és mennyit?
Általában az egyenletes vízellátás a legkedvezőbb. Kövessük a „kevés többet használ” elvet. Soha ne öntözzük túl a növényeket, mert a vizes közeget csak a mocsári és vízi növények kedvelik. A pangó víz miatt könnyen károsodik a gyökérzet, rothadás indulhat a gyökereken.
Általános szabály, csak akkor öntözzünk, ha az ültetőközeg felső rétege már kiszáradt és ne hagyjunk vizet a cserépalátétben. A túlöntözésnél jobban tűrik a növények az átmeneti szárazságot, a fonnyadt levél hamarabb regenerálódik, mint a rothadásnak indult gyökér.
Ne hagyjuk teljesen kiszáradni az ültetőközeget, már megkéstünk az öltözéssel, ha a földlabda elválik az edénytől! Ha ez mégis megtörtént, állítsuk a cserepet vízzel telt edénybe, amíg földjük átnedvesedik.
Öntözéshez a legjobb az esővíz, használjunk szobahőmérsékletű vizet, így biztosan nem forrázzuk le a gyökereket.
Öntözzünk gyakrabban, ha tartósan meleg van vagy nagyon alacsony a levegő páratartalma. Ha növényünk növekedési vagy virágzási időszakban van, ügyeljünk a kiegyensúlyozott víz-ellátásra, az átmeneti vízhiánytól is megtorpan a növekedés, virágzás.
Az edény anyaga is befolyásolja az öntözés gyakoriságát, a máztalan agyagcserép jól szellőzik, gyakrabban van szükség víz-utánpótlásra. Ha a növény kis edényben él, vagy gyökerei sűrűn benőtték a cserepet és kevés már a föld, szintén sűrűbben kell locsolnunk.
A növény levélzete is útmutatást ad: az apró vagy húsos levelű növényeknek kevesebb vízre van Páratartalom
Általános irányelv, hogy ha magas hőmérséklet, a páratartalom is magasabb legyen. Minél magasabb a környezet páratartalma, annál kevesebb vizet párologtatnak a növények. Ha alacsony a páratartalom, a növény rövid idő alatt is jelentős mennyiségű vizet párologtat el, a növényt gyakrabban kell locsolni. A barna levélcsúcs gyakran a száraz levegő jele. Lakásban a rendszeres szellőztetés fontos, elősegíti a megfelelő páratartalom beállítását, de a növények igényei szerint egyéb módszerekkel is befolyásolhatjuk a páratartalmat.
Páraigényes, kényesebb növényeket állítsunk csoportba, ezáltal egyedi mikroklímát alakítunk ki. Emeli a környezet páratartalmát, ha a növények mellé vízzel teli tálkát helyezünk. Ne állítsuk közvetlenül a vízbe a növény cserepét. Ha nagyobb tálba, alátétbe teszünk vizet, tegyünk bele köveket és erre állítsuk a növény edényét. A víz ne érje el az edény alját. Ha a vizes tálka átmérője megegyezik a növény levélzetének átmérőjével, a teljes levélzetet éri a lassan párolgó víz jótékony hatása.
A növények környezetében kézi permetezővel tudunk párásítani, de ennek hatása rövid. Lehetőleg délelőtt permetezzünk így vizet, hogy a délelőtti napsütésben, illetve a napközbeni fűtéssel száradjon meg a növény. Vigyázzunk azonban, mert a levélen megülő vízcsepp tűző napon perzselést okozhat a levélen.
A sorozat többi része itt található:
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
