Ez nem vicc, hiszen a kert egész évben ad munkát. Télen természetesen kevesebb a kerti teendő, tekintsünk úgy ezekre a munkákra, mint lehetőségre, hogy nem kell egész nap a lakásban maradnunk.
Ha nem végeztünk a lehullott lomb összegyűjtésével, napsütéses napokon még befejezhetjük. Ne maradjanak levelek a gyepen a hó alatt. Akinek kutyusa, cicája van, vagy a szomszédságban tartanak kóborló állatot, annak télen is össze kell gyűjtenie az ürüléket. A kimosódó tápanyagok miatt foltos lesz a fű tavaszra, akár ki is éghet.
Ha már egész nap fagy, ne tapossuk össze a füvet, összetörnek a dermedt fűszálak. A vastagabb hótakaró már megvédi a gyepet, ha elég sok hó esett, lehet hóembert építeni. Az örökzöldekről, bokrokról le kell takarítani a havat, ha ágaik vagy az egész növény meghajlanak a hó súlya alatt. Óvatosan végezzük ezt, a fagyott ágak könnyen eltörnek.
A Vitaflóra tápoldatokat 5⁰ C felett kell tárolni, fűtetlen kerti kamrában megfagyhatnak. Ha véletlenül megfeledkeztünk róluk és a hidegben megfáztak, kristályok, szilárd anyag válik ki belőlük. Nem kell kidobnunk az oldatot, de tudnunk kell, hogy az oldatban már nem a címkén feltüntetett hatóanyag van, mert egy részük szilárd formába kikristályosodott. A kivált szilárd anyagot vízben fel tudjuk oldani, tavasszal elhasználhatjuk a gyepre.
Használjuk ki a téli időszakot, nézzük át a kerti eszközöket, gépeket, mindent tisztán tegyünk el, végezzük el a szükséges karbantartásokat. Ilyenkor van időnk felmérni, hogy mi fogyott el, mit kell kicserélni, beszerezni. A Vitaflóra tápoldatokat 5-25 ⁰ C között tárolva korlátlan ideig felhasználhatjuk, a vetőmagok azonban megöregednek. Ha nem tudjuk a vetőmagról eldönteni, hogy érdemes-e még tavaszra eltenni, végezzünk csírázási próbát. Ha csak kevés csírázik ki, inkább tavasszal vegyünk friss magokat. Ne kockáztassunk, mert ha nem vagy csak kis részben csíráznak ki az elvetett magok, ez csak néhány hét után derül ki. Bosszantó, ha ilyenkor kell új magokat beszereznünk, és elölről kezdeni a munkát.
Ha jég fedi a kerti utakat, ne használjunk konyhasót a jégmentesítésre. Az érzékeny növényekre vagy kerti tóba jutva komoly károkat okozhat.
Vetőmagok csírázási tesztje
A kisebb magok (pl. paradicsom, paprika, gyökérzöldségek, retek, saláta) csíráztatási próbájához egy kis tálkára vagy tányérra van szükségünk. Nedves papírkéztörlőre terítsük szét a magokat és az edénykére feszítsünk átlátszó háztartási fóliát. A papírkendőt tartsuk állandóan nedvesen, nem szabad kiszáradnia, de ne „fulladjanak meg” a magok. A nagyobb magvakat nedves homokban is csíráztathatjuk.
A próba ideje alatt az edényt tartsuk egyenletesen meleg helyen.
Ha a magok fele sem csírázott ki, nem érdemes felhasználni, szerezzünk be friss vetőmagot. Ha 70 % felett van a kicsírázott magok aránya, tavasszal elvethetjük a magot. A köztes estekben (50-70%) el kell döntenünk, vállaljuk-e a kockázatot, hogy esetleg hiányosak lesznek a sorok. A saját termelésű magokkal is érdemes elvégezni a kísérletet, nehogy tavasszal érjen csalódás. Vegyük figyelembe, hogy a próba során optimális körülményeket tudunk biztosítani a magoknak, a természetben, a változó időjárás mellett rosszabban csíráznak a magok.
A magoknak különböző a csírázási idejük, gyorsan csírázik pl. a retek és a fejes saláta (3-5 nap), 5-10 nap alatt kezd csírázni pl. a paprika, paradicsom, bab, zöldbab, borsó, uborka, karfiol, karalábé, míg a fehérrépa magjának hosszabb időre van szüksége (15-25 nap).
Forrás: vitaflora.hu
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
