Viszonylag új kártevőről van szó, mármint hazánkban először a selyemfényű puszpángmolyt (Cydalima perspectalis) 2011-ben Sopron környékén észlelték, azóta sokunknak keseríti meg az életét. Valószínűleg Európába konténeres buxustövekkel került Ázsiából.
Évente háromszor rajzik a puszpángmoly, és a buxusainkat szinte tövig rágja. A levelek hátoldalán rejtőznek.
Védekezni csak folyamatos kontrollal lehet csak ellene, nem tudunk semmi olyan természetes praktikát egyenlőre, ami elég lenne ahhoz, hogy megszabaduljunk tőlük.
A védekezés nem más, mint állandóan figyelni a buxusainkat és a hernyókat el kell távolítani a növényről, majd meg kell őket semmisíteni. Azokat a leveleket, amelyek fertőzöttek le kell vágni, fokozott figyelemmel a növény belsejére, ugyanis ott terjed el először a moly.
Ha valaki nem riad vissza a vegyszerektől, ez esetben a deltametrin, cipermetrin, acetamiprid, metoxifenoxid, diflubenzuron hatóanyagú rovarölő szerek hatásosak lehetnek,pl.: Decis,Ciperkill, Mospilan, Spilan, Dimilin. A korai időszakban tavasszal elkapott fiatal lárvák ellen érdemes bevetni ezeket a szereket, akkor a leghatékonyabbak. Figyeljünk, hogy a bokor belseje is kapjon bőven, hiszen ott a legnagyobb a fenyegetettség.
Akik feladták a küzdelmet, vagy alul maradtak, és kénytelenek megválni buxusaiktól, azoknak itt van pár alternatíva a megüresedett helyek feltöltésére. Ezeket nem eszik a molyok.
Babérmeggy: Sövénynek kiválóan alkalmas sűrű ágszerkezetű örökzöld cserje. Madárbarát kertekbe bogyója miatt javasolt. Akár 2-4 m magasra is megnőhet.
Fagyal: jól takar és esztétikus sövénynövény, nem érzékeny a talajra, városálló - jól tolerálja a szennyezett levegőt, akár 2-4 méter magasra is megnő, télen is zöld ugyanis leveleit egészen tavaszig megtartja.
Kislevelű japán kecskerágó: lassan növekvő, lomblevelű örökzöld cserje vagy fa. Magassága elérheti a 2-3 métert is. Tavasszal fehér virága, télen narancs bogyója színesíti. Nem érzékeny a talajra. Jól bírja a városi levegőt. A védett meleg helyet szereti a kertben.
Mirtuszlonc: örökzöld cserje, mely árnyéktűrő és könnyen alakítható, maximum 1,5 méter magasra nő, gyakran szegélyként használják.Tavasz végén virágzik, lila, fényes, apró termését a madarak nagyon szeretik.
Tiszafa: hosszú életű örökzöld fa, kifejezetten lassú növekedésű, lombozata jól tűri a metszést. Piros bogyói üde színfoltok az a sötétzöld, lapos, tűszerű levelek mellett. Erősen mérgező faj.
Törpe japán borbolya vagy vérborbolya: lombhullató cserje, sárgászöld vagy vörös lombozatú változata is ismert. Jó növekedésű, középmagas cserje. A levelek hullása után a szárakat még sokáig díszítik a fényes, vörös ehető bogyók. kb. 1,5m magas.
Tűztövis: örökzöld cserje, melynek ősszel fürtökben csüngő bogyótermése szemet gyönyörködtető. 2-3 méter magasra nő. Gyorsan növő cserje, sövénynek is kiváló.
