A kerti hulladék elégetése során is szennyező részecskékkel telik meg a levegő. Egy átlagos kerti tűz, amelyben vegyesen égetnek avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Általában a kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradvány is elég, és nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyező anyagok listáját.
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égetésével annyi szálló por keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. Az avar égetésekor nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, aeroszol részecskék, nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének kerülnek a levegőbe.
A hulladékégetés szabályait hazánk minden településén szabályozzák az önkormányzatok. E tiltásoktól és figyelmeztetésektől függetlenül azonban – éppen a fentiekben leírt veszélyek ismeretében – valóban mindenki közös ügye környezetünk védelme.
100 kg kerti hulladék elégetésekor a következő anyagok keletkeznek (a legfontosabb anyagokat említjük csak):
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm - μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését rontja, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállítását. Egészségügyi határértéke 10.000 μg/m3.
PM10 részecskék (10 mikrométer alatti folyékony és szilárd részecskék): 3,3-4,9 kg (= 3,3-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok. Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás. Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonháztartást.
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μg)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, methaemoglobin képződés által rontja a vér oxigénszállító képességét, egészségügyi határértéke 200 μg/m3.
Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, a májra, vesére, és az emberi reprodukcióra. Rákkeltő.
Sztirén: 6,8 g
Izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat. Hatása lehet a központi idegrendszerre és az emberi reprodukcióra. Lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat.
Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szív működési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.
Dibenzo-furán: 0,45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta, rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, az immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.
Benz-a-pirén: 0,06 g (=60 millió nanogramm)
A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fontos tudni, hogy ezen légszennyezők a mennyiségét általában mikrogrammban mérik, például 2 kilogramm megfelel 2 milliárd mikrogrammnak. Tehát a fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, ami kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett (45 millió köbmétert szmogriadó küszöbérték felett).
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
